Kovács Katalin decemberben jelentette be, hogy gyermeket vár. A háromszoros olimpiai bajnok kajakos már ősszel érezte, hogy valami változik, de amíg nem volt biztos az érzéseiben, amíg nem mondták biztosra az örömteli hírt az orvosok, és amíg nem közölte a számára fontos emberekkel a tényt, addig nem akarta nyilvánosságra hozni élete talán legboldogabb hírét.

A bombaformáját áldott állapotban is megőrző sportoló szerdán ott volt azon az ünnepségen, ahol átadták a MOL Tehetséggondozásért Díjat, amit a szokásoknak megfelelően négy-négy példamutató munkát végző pedagógus illetve edző vehetett át a Művészetek Palotája Üvegtermében. Itt érdeklődésünkre egy újabb nagyon fontos hírrel szolgált június elején születendő kislányával kapcsolatban.

„Úgy döntöttem ezen a héten elviszem Lucát kajakozni egy körre. Igazság szerint a gondolataimban úgy van, hogy most fogom először vinni, de hát ugye én ősszel végig eveztem, és akkor ő már itt volt velem, igaz nem volt még ilyen nagy, mint most. De most úgy tervezem, hogy pénteken elviszem egy kicsit” – mondta mosolyogva a harmincegyszeres világbajnok.

Elárulta, egyáltalán nincs benne félsz pedig most már „nem egyedül” ül a hajóban. Úgy érzi, leginkább kíváncsiság van benne, hogy milyen lesz a mozgás számára ebben az új állapotában. „Egyszerűen csak „élvezkedni” akarok a vízen” – mondta mosolyogva.

„Annak külön örülök, hogy sikerült rávennem edzőmet Csipes Ferencet, hogy ő is jöjjön. Először azt mondta, hogy majd ő jön motorcsónakkal, de azt kértem ne úgy jöjjön, hiszen ősszel is végig együtt eveztünk, most is evezzen inkább” – mondta Kovács.

Elmondta, ezért központi dolog ez számára, mert hiába éli meg élete legboldogabb időszakát, azért fáj a szíve, hogy nem evezhet. „Gyönyörű idő van, szép a víz, valahol nagyon hiányzik” – mondta olyan hangon, mint ha csak egy nagy szerelemről beszélne aki „elhagyta” őt.

„Egyébként is mozgok minden nap, de a kajakozás nagyon hiányzik. Kibírom, hogy egy-egy napot kihagyjak, de az, hogy hetekig ne csináljak semmit, attól megőrülök” – mondta Kovács, aki az elmúlt hosszú évek alatt az év mostani szakaszában többnyire edzőtáborban volt és több száz kilót mozgatott meg, „levezetésként” pedig kilométereket evezett.

„Ez éppen nem hiányzik annyira. Én nem szerettem sohase ezeket az orbitális nagy súlyokat én kis súlyokkal szerettem dolgozni. Az nem hiányzik, hogy 50 kilóval súlyzózzak, hanem az, hogy csináljak valamit. A sport maga azért sem hiányzik annyira, mert mindennap jelen van az életemben, de a kajakozás, a víz nagyon hiányzik” – mondta a Honvéd klasszisa. 

(Fotó:mob.hu)