Kovács Katalin az előző két olimpiához hasonlóan, a londoni ötkarikás játékokat is egy arany, és egy ezüstéremmel zárta. Amíg Athénban és Pekingben a női kajak négyes tagjaként lett második és Janics Natasával párosban olimpiai bajnok, addig az angol fővárosban ez pont fordítva sikerült neki.
Szabó Gabriellával, Kozák Danutával és Fazekas-Zur Krisztinával magabiztosan nyerték a négyesek 500 méteres futamát, míg Douchev-Janics Natasával a németek mögött lettek ezüstérmesek. Ezzel nem sikerült nekik az a bravúr, hogy három egymást követő olimpián ugyanabban az összetételben nyerjenek meg egy számot.
„Kozák Danuta egyesben elért sikerében biztos voltam, tudtam, hogy nyerni fog. Láttam a felkészülését, láttam mekkora munkát végzett. A négyesben nagyon bíztam, de a páros miatt úgy érzem elveszítettünk egy aranyérmet” - értékelte a női szakág 500 méteres számait.
Kovács a negyedik olimpiáján vett részt, de mint elmondta, mivel a kajak-kenu pálya mintegy negyven kilométerre volt az olimpiai falutól, így teljesen elszeparálva voltak a többi sportolótól. Éppen ezért az egyik legnagyobb élmény számára az volt, amikor a négyes győzelme után a szurkolók közvetlen közelükbe kerültek, csak egy kerítés választotta el őket egymástól.
„Számomra felemelő érzés volt, hogy szinte remegtek az izgalomtól, és teljesen euforikus állapotban gratuláltak a győzelemhez. Nagyon jó érzés volt, hogy látszott rajtuk, mennyire velünk örülnek a húsz éve várt sikerre” – mondta a szurkolókról a háromszoros olimpiai bajnok.
Hazatérve édesanyja a megszokott rakott krumplival várta. Mint a harmincegyszeres világbajnok elmondta, mindig ezt kéri a nagy világversenyek után, hiszen anyukája remekül készíti. „Meg voltam elégedve anyuval, megint kitett magáért, ő is jól teljesített. Meglepetésként még madártejet is csinált nekem. Már nagyon hiányoztak az itthoni ízek” – mondta Kovács a szülői fogadtatásról.
Szüleinek – mint eddig legtöbbször – apróságokat hozott, melyeket olyan helyre tehetnek, ahova naponta többször odanézve is ő jut az eszükbe. Kovács elmondta, édesanyja – mint legnagyobb szurkolója – itthonról szurkolt és roppant büszke volt rá.
Ez elkövetkezendő napokban még számos felkérésnek meghívásnak kell eleget tennie, és tisztában van vele, hogy ezzel tartozik mindenkinek, akik szorítottak érte. A későbbiekben kisebb nyaralás következik, egy közelebbi tengerparton, de sokat szeretne itthon is utazni, és kipihenni a felkészülés és az olimpia fáradalmait.
