Kozák Danutának elég sűrűn teltek az elmúlt héten a napjai, hiszen a hét első felében három hivatalos rendezvényen volt jelenése – mindhármon kitüntették, többek között a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat) vehette át -, de ezeken kívül is számos meghívásnak, hivatalos megjelenésnek kellette eleget tennie.

„Most érzem azt, hogy sok volt és elfáradtam, hiszen az elmúlt napokban szinte mindig kellett mennem valahova. A hét elején még úgy tűnt semmi dolgom nem lesz, ennek ellenére semmit nem tudtam elintézni minden hivatalos dolgom péntekre tornyosult fel” – mondta az idei londoni olimpiáról két aranyéremmel hazatért kajakos.

Danuta volt az egyik sztárvendége a hétvégi Nagy Sportágválasztónak is, ahol az elmúlt hetek hagyományait folytatva számtalan aláírást kellett kiosztania és mindenki szeretett volna egy közös fényképet készíteni vele.

„Aranyosak voltak a gyerekek, de úgy megrohantak minket, hogy szinte feldöntötték az asztalt és a padot, amin ültünk. Sok gyereknek ajánlottam, hogy próbálják ki a kajakozást, és többen ígéretet is tettek erre” – mondta nevetve a Honvéd 25 éves klasszisa.

Az biztos, hogy Danuta jó példakép, hiszen tavaly sérülten kezdte el a felkészülést, még idén tavasszal is voltak kisebb-nagyobb gondjai, az olimpiai válogatón és az év fő versenyén, a londoni játékokon azonban olyan teljesítményt nyújtott, hogy kétség nem férhetett hozzá, hogy nem csak itthon, de a világon nincs nála jobb női egyes 500 méteren.

Ennek – és a női négyesbe aratott sikernek - köszönhetően alaposan megnőtt iránta az érdeklődés, pedig már az ötkarikás játékok előtt is ötszörös világbajnoknak mondhatta magát. Danuta az egyik legszerényebb, legvisszahúzódóbb magyar sportoló, így szokatlan számára a személye körül kialakult tömeghisztéria.

„Ahhoz, hogy nyugodt legyek itthon, és a saját életemet éljem, ahhoz sok ez a felhajtás, ami körülöttem van, de tudom, hogy idővel ez is lankad majd. Várom már, hogy legyen egy olyan napom, amikor semmi hivatalos dolgom nincs, de még nem tudom, mit fogok csinálni ekkora „szabadsággal” – mondta Danuta.

Elárulta, voltak olyan felkérések, amiket el kellett utasítania, de ezeket nem nagyképűségből, hanem időhiány miatt nem tudta vállalni. Ugyanakkor akadt olyan sajtóorgánum is, amelyik egyszerűen nem akarta elhinni, megérteni, hogy beteg és mindenáron egy fotósorozatot akart vele csinálni. Végül a hatodik telefonhívás után ő maga mondta le végleg a felkérést.